-         Bill! Te itt? – riadt fel hírtelen a pár közül a hímnemű egyén.

-         Jó delet tesó. – vágott pofát Bill.

-         Mit keresel itt? Hogy jutottál be?

-         Figyelj Tom. Hagy ne sértselek meg, de ilyen felelőtlen ember, mint te, kevés van a világon.

-         Rosszul fogalmaztál öcsi, ilyen jóképú Kaulitz csak 1 van a világon. – húzta ki magát.

-         Köszi az osztoszkodást. Nyitva hagytad az ajtót, bárki bejöhetett volna! A tegnapi sétád meg olyan hírt csapott, hogy mikor David meglátta a sokarcú sztorikat hozzám vágta mérgében, hogy szembesítsem veled a műved. Ez mire volt jó?

-         Ne itt öcsi, nem látod, hogy foglalt vagyok?

-         Az Istenért, Tom! Szedd össze magad, lent várlak! – vágta be az ajtót és lement a nappaliba.

Tom ezután hamar összekapta magát, habár semmi kedve sem volt. Megkönyebbülve nyugtázta, hogy Miia még nem kelt fel. Magán meg nagyot csodálkozott, hogy még nem küldte el. Ezzel most amúgy sem szeretne foglalkozni, mivel biztos volt benne, hogy Bill nem épp boldogan várja lent, mint, ahogy azt a keltésből is leszűrte.

-         Reggel, tesó. – batyogott le Billhez a nappaliba Tom.

-         Delet, am neked is. – itt lerakta az újságokat az asztalra.

-         Azok mik?

-         Túl korán van neked, bátyám? Újságok és mind friss. David nem örül nekik. – mondta Bill majd Tom kérdezés nélkül felkapta az egyiket.

Főbb címek között olyanok szerepeltek, mint:
Tomnak lánya van?
Feloszlik a Tokio Hotel?
Tom mint pedofil is megállja a helyét
Mi folyik a Tokio Hotel körül?
Tom Kaulitz kiszáll
A Tokio Hotel gitárosának a fejét most egy gyerek csavarta el
Apa szerepet játszik?
Tom és az idegen kislány kapcsolata
A TH új tehetsége
Kinek a rokona, esetleg eltitkolt lánya?
Úszva a lehetőségek között, Tomnak is megakadt a szeme egy páron. Egyre cifrább szövegek és kimagyarázhatatlan agyszülemények sora állt Tom kezében. Mindenre gondolt, csak erre nem. Miért kell azt feltételezniük, hogy feloszlik a TH, mikor semmi erre vonatkoztató dolgot nem szivárogtattak ki. Már nagyon régóta híresek és hallott már jobbnál jobbakat, de most egy nap alatt learatott egy csomó verziót maga körül és csak ő tudta és ikre, hogy mi az igazság. Nomeg persze Miia és Sandy.

-         Tom, mikor olyan cikk jelenik meg, ami nem igaz és esetleg felháborodást kelthet, azt egy magyarázó interjúban helyre szoktuk tenni. De itt rengeteg féle variáció van.

-         Semmi baj. Már Sandyvel, mikor a Bravo-nál voltunk, akkor már elmagyaráztam a helyzetet. Mikor megjelenik az az újság, minden meg lesz magyarázva.

-         Nagyon remélem, mivel David most szétszed minket.

-         Ma nem megyek be…

-         Miért nem?

-         Nem láttad, ki van nálam?

-         De igen egy újabb kuncsaft. Küldd el őt is, akkor, ahogyan az összes többit. Amúgy David valamit mondani akar.

-         Majd nekem is lesz pár mondanivalóm neki, ha nem engedi, hogy ma itthon maradjak.

-         Te tudod. – intett a kezével és távozni készült.

-         És Sandy?

-         Jó hogy megérded, már azt hittem elfelejtetted.

-         Nem, dehogy!

-         Már ébren van és jól viselkedik. Magammal viszem Davidhez.

-         Aztán vigyázz, mert holnap rólad fognak szólni az újságok. – nevetett.

-         Hát persze. – mondta és ezzel el is ment.

Tom visszament a szobájába, ahol egyedül hagyta Miiat. Viszont az ágyában nem talált senkit. A szemei kikerekedtek, úgy meglepődött. Az, hogy esetleg felkelt, megsem fordult a fejében. Felszívódott. Ez viszont igen. Vagy az, hogy elment, mert úgy gondolta szó nélkül jobb távozni, mintsem, ha közvetlen Tomtól hallja azt. Ott állt az ágy vágában, mikor a háta mögött megjelent Miia. Tom, mikor hátranézett nagyon megijedt. Mintha szellemet látott volna, pedig tegnap még le sem vette róla a szemét és egy angyal szülte ördögnek hitte. Nem a nő kinézetétől rémült meg, hanem attól, hogy ott áll mögötte és esetleg kérdései vannak, amire jelen esetben nem nagyon szeretne válaszolni.

-         A frászt hozod rám! – rémüldözött Tom.

-         Nocsak, valakinek nem tiszta a lelkiismerete? – vigyorgott a Tom előtt álló.

-         Hát nekem van múltam, de nem mondanám, hogy rossz. – húzta félmosolyra a száját, ezzel elolvasztva Miiat. Azért Tom sem olvasatlan ember. Ő is elolvassa, ami róla megjelenik, és így igenis tudja, mit zabálnak ennyire benne. Mondjuk ezt előtte is tudta, de így legalább biztos lehetett benne.

-         Neked mindig ekkora egód van?

-         Hát nem hallottad?

-         Jah de bocs. – forgatta meg a szemeit.

-         Ne forgasd a szemeidet, annak ellenére, mennyire nem akartad, elég hamar nekem adtad magad. – éktelenkedett egy vigyor Tom arcán.

-         Csak szórakoztam egy kicsit. – mosolygott Miia Tomra. Tom ezen kicsit meglepődött, de nem foglalkozott vele különösképpen.

-         Na ilyet még nem hallottam, de jól jön az újítás.

-         Hát nem csak te szórakozhatsz. Azért mi nők is néha, ha úgy gondoljuk, elszórakozunk kicsit. És Tom most úgy volt kedvem, hogy veled töltöm az előző estét. – mondta még mindig elszánt mosollyal Miia.

Attól eltekintve egyáltalán nem erre gondolt. Nem szórakozásból volt Tommal, hanem mert akarta, Tomnak sikerült elérnie, hogy Miia felszín alatt bujdosó érzelmei, és vonzalma a férfi iránt felszínre törjön. Igenis félt attól, hogy Tom reggel vagy még az este kidobja úgy, ahogy van. Örült annak, hogy legalább idáig bírta Tom. Nem tudta, hogy mit akar az előtte álló afro fonatos férfi. Lehetséges nem is akarta elküldeni, de ha így is lenne, akkor sem akarja ilyen könnyen odaadni magát. Az előző este vad volt és szenvedélyes, akár meg is ismételné, de nem. Egy félre sikerült estének pecsételte le magában a nő és mostantól próbálja tartani magát. Tom mellett nehéz persze, de nem akarja, hogy Tom egy olcsó kurvának higgye, amivel ugyan elkésett, de még javíthat a helyzeten. Úgy döntött, Tom ellen fordítja a saját fegyverét.

-         És ennyi? Már mész is? – nézett nagyokat Tom. Ezt pedig nem neki kéne kérdeznie.

-         Sajnálom, de azért ne keseredj el, biztos akad, aki több időre is képes veled maradni. A soha viszont nem látásra. – mosolygott elégedetten Miia és lement, majd szépen kisétált a házból.

Tom meg csak megkövülten állt. Úgy érezte, hogy most talán megpróbálna hosszabb kapcsolatot kialakítani mégha nem is így akarta kezdeni, ahogy az előző este történt, de hát be volt rúgva és megjelent Miia. Mégiscsak férfiből van. Viszont ez nagyon meglepte. Ilyet és hasonlót esetleg ő mond az egyéjszakás kalandjainak, viszont neki? Neki ki merészel ilyet mondani? Mindenki arra vágyik, hogy az Ő csaja lehessen. Ő az atyaúristen! Neki nem lehet ellenállni. Oké ezt tegnap tapasztalta Miián is, de hogy csak játék volt. Ilyet neki nem mondhatnak! Ezt csak ő játszhatja el. Akkor ez a nő, milyen jogon ülteti fel így? Talán nincs teljesen tisztában azzal, kivel áll szemben? A nagyságos Tom Kaulitzzal! Majd ő megmutatja neki, hogy senki sem szórakozhat így vele, főleg akkor nem, ha tervei vannak! Megsem várta, hogy végigmondja, amit akart. Talán nem jól kezdett neki? Ugyan, ő is ezt szokta csinálni. Annyi szerelmi vallomást hallott már, hogy mielőtt minden egyes kalandja elkezdene neki szerelmet vallani és könyörögni egy kapcsolatért, kidobja őket. De az más. Ők csak rajongók. És Tom a nagy oltalmazó, aki párat egy éjszakai kegyelemben részesít. Úgymond egy gyönyörben, ami a kegyelemdöfés az érzelmeiknek. Igen, ő mindegyiket megbántotta, de ez most cseppet sem érdekli, ahogy eddig se nagyon. Most csak az járt az eszében, hogy ezt viszonozza majd, ha ismét rátalál, mert biz keresni fogja.

Mindeközben Sandy, Bill, Georg és Gustav David felé tartottak. Mindannyiukat érdekelte, hogy mi az a dolog, amit David közölni akar velük. Sandy szokásának híven az úton sem fogta be a száját, de nem volt olyan súlyos a szójárása, mint Tommal. Nemsokára meg is érkeztek a célhelyre.

-         Látom hoztátok a kis bajkeverőt. – játszott a szemöldökével, David.

-         David, nem ő a bajkeverő. – védte Bill.

-         Tudom, de mostanában annyi minden lében benne van. Tomnak ezer gondja lehet vele. De úgylátszik annyira az agyára ment, hogy képes volt nyílvánosság elé menni vele. Tényleg őt, hol hagytátok?

-         Nem akart jönni.

-         Mégis mit gondol?

-         Hogy ő az atyaúristen?

-         Tévedjen! Legalább mondott valamit, hogy üzenjétek meg?

-         Nem, de tegnap adott egy interjút Sandyvel a Bravonak és ott rákérdeztek Sandyre és kimagyarázta. Tom úgy gondolja az már egy előre elkészült válaszinterjú, szóval tulajdonképpen azt üzeni, hogy no para.

-         Igen? Akkor lássuk majd mi sül ki ebből.

-         Igen és te mit szerettél volna mondani?

-         Az legalább nem rossz hír… - mondta és kezdett bele, de ekkor újabb ember érkezett. Milyen meglepő, de Tom volt az.

-         Folytasd. – mondta, nehogy miatta ezt a fontos dolgot befejezze, habár Tom azt sem tudta mibe kezdett bele, még témailag sem. Így helyet is foglalt, sok csodálkozó tekintet között.

-         Az, hogy jelöltek titeket az EMA-n, legjobb videóklip és legjobb banda kategóriában. Fel is fogtok lépni. – erre a kijelentésre mindenki megörült, kivéve Tomot.

-         És én ezt a vakarcsot addig hol hagyom? – pattant fel.

-         Hát Tom, azthiszem akkor majd viszed magaddal. – nyugtázta a dolgot David.

-         És ha elrabolják? Ha valami történik vele? – ezen mindenki mosolygott, még maga Sandy is.

-         Tom, melléállítunk egy testőrt.

-         De jól fog mutatni!

-         Te is jól mutatsz mellette az újságok címlapján! Mellesleg van jobb ötleted? A te lányod vagy mid!

-         Nem mim, hanem a lányom!

-         Megegyeztünk.

-         Nem a lányom… - esett le neki, mit mondott.

-         Ez már tudat feletti erőltetés. Hagyd.

-         És mibe fog menni?

-         Veszel neki alkalomhoz illő ruhát.

-         Mégis mi vagyok én?

-         Az apja. A másik dolog, hogy melyik számot adjátok elő.

-         World Behind My Wall? – tette ezt az ajánlatot Georg.

-         Az előző díjátadón is ez volt és az azt megelőző két élőműsoros fellépésen is. Egy csomó szám van a humanoid-on. Van miből választani. Azért, mert az az új kislemez, nem kell rákattani, hogy csak az.

-         Phantomrider? – vetette fel Gustav.

-         Az is volt kétszer, de az ellen nincs semmi ellenvetésem.

-         És ha a kettőt vegyítenénk? Vagy esetleg 3-at is előadnánk, mindegyikből egy keveset? – Tom.

-         Ez volt ma a legértelmesebb hozzászólásod Tom! – dicsérte meg David.

-         Na kösz…

-         Szívesen, amúgy komolyan mondtam. Nem is rossz ötlet. Akkor így belefér a hűn szeretett World Behind My Wall, Phantomrider és még?

-         Legyen a That Day. – Bill.

-         Rendben, akkor holnap délben gyülekező a stúdióban, hogy összehozzuk a számot. – adta ki a meghívást David.