24.rsz | sszetkzs... mr megint
-Emma! -rontott be irodmba Bill, gy egy jkora huzatot elidzve.
-Basszus! -kapkodott Kate a lapok utn, amelyek most szanaszt repkedtek.
- bocsi! -segtett Bill sszeszedni a paprokat- V, ezek nagyon jk! -ltta meg a ruhkat rajtuk.
-Ksznm! -mosolyodott el Kate.
-Nem mondod, hogy ezeket te csinltad! Ezek...ezek fantasztikusak! -lelkendezett a fekete haj.
-Ismt kszi! -jtt zavarba Kate- Mr csak kne valaki, akire megtervezhetem! -nzett Billre nyomatkosan, nmi clzst kldve pillantsval.
-gyrted...ezeket nekem tervezted?
-gy valahogy!
-De...te j g!
-Nos, kedves Mr. Kaulitz! Megengedi, hogy megvarrattassam ezeket az n szabsra?
-Enym a megtiszteltets Kate! De komolyan! s... s honnan tudod milyen az zlsem? Nem rgta dolgozunk egytt, radsul ritkn hordhatok olyat, amilyet szeretnk!
-Olvastam a mappdat! -adta az egyszer vlaszt Kate.
-Tnyleg?
-Igen! gy nagyjbl ismerem az zlsed!
-Nagyjbl? -nzett a rajzokra ismt Bill- Ezek a ruhk...ez...ez n vagyok!
-rlk, hogy tetszik! -mosolygott mg mindig Kate, majd fellltak.
-hm... -nzett Bill felvltva Kate szemre s ajkaira.
-...Mi jratban?
-hm...ja igen! Emma?
-Beteg, ma nem jn!
-Remlem semmi komoly!
-Ht az biztos!
-Mi az? Te tudsz valamit! -jelent meg Bill szemben is egy kis rdgi fny.
-A btyd tegnap nem otthon tlttte az jszakt, ha jl sejtem!
-Igen, de honnan...Emmnl van? -esett le neki.
-Bizony! Emma 3/4 10 krl telefonlt, hogy elaludt, n meg mondtam neki, hogy maradjon otthon, mert mr mindenkinek szltam, hogy beteg!
-Ht...nem tudom j tlet-e, ha k ketten...
-Mirt?
-Ht nem is tudom! Lehet, hogy jl elvannak, de n ismerem Tomot...
-Mirt? Milyen Tom?
-Biztos akarod? -krdezte Tom, mikor mr alig volt rajtunk ruha s alatta fekdtem.
-Nem gy nzek ki?
-De igen, csak...
-Tom, kt ve nem voltam senkivel, gyhogy amikor... -te j g elszltam magam, akkora szerencstlen vagyok...
-Kt ve? -llt meg egy pillanatra.
-...Igen...
-Hisz annyi csv vesz krl nap mint nap!
-Tom, k nem... -jra nekem esett, gy elhallgattam.
-Knyeztetni foglak, ahogy csak tudlak! -cskolgatta a nyakam.
-Ez a napom csak a tid... -cskoltam meg.
|