|
10.rész | Nem sokáig
Egy darabig hagytam, hogy csókoljon, aztán hátrábbléptem.
-Na húzz el! -mondtam mosolyogva.
-Mi van? -értetlenkedett és megint közeledett.
-Jól hallottad! -néztem a szemébe- David mindjárt itt lesz és ha itt talál téged, ki fog nyírni!
-Na és! -vigyorgott beképzelten.
-Hát jó! Te akartad! -megragadtam a pólóját és magamhoz húztam.
-Vadulsz édes? -csókolt bele a nyakamba.
-Majd meglátod! -megcsókoltam és ő habozás nélkül vizsonozta. Benyúltam a pólója alá és végighúztam az ujjam a felsőtestén, egészen a hasa aljáig. Erre persze bevadult és a falhoz nyomott. Ismét rátért a nyakamra és pedig belekarmoltam a hátába, mire kicsit felszisszent és megcsókolt. Tudtam, ha tovább csináljuk ezt, nem fogok tudni ellenállni neki. Hátrább löktem a mellkasánál, de közben én is mentem vele. Aztán amikor odaértünk ahol átugrott hozzám, szépen átlöktem az ő erkélyükre és ő a földön landolt.
-Mi a szart csinálsz? -nézett rám összezavarodva.
-Pápá...ÉDES! -vigyorogva integettem neki, majd bementem a szobámba. Tuti, hogy ezt még visszakapom, de nem érdekelt, meg kellett mutatnom neki, hogy nem mindig az van, amit ő akar.
-Basszus! -tápászkodott fel a rasztás a földről, majd bement öccséhez.
-Veled meg mi történt? -nevetett Bill, amikor meglátta bátyját felhúzva.
-Semmi! -Tom megrántotta a vállát, majd vetkőzni kezdett és a lefekvéshez készülődött.
-Jézusom! -kapta a szája elé a kezét Bill, amikor meglátta a rasztás hátát összekarmolva.
-Nyugi, semmi bajom! Az a kis vadmacska volt! -vigyorgott.
-Mi van köztetek? Már engem is érdekelne!
-Semmi, már mondtam! Az a kis vadmacska nekemesett! -nevetett.
-Ő esett neked? -hitetlenkedett Bill.
-Najó! Szóval kimentem és ott volt az erkélyen! Odaadtam neki az öngyújtómat! -vette elő az említett tárgyat- Basszus, ez meg eltört...biztos amikor elestem...na mindegy...
-Elestél?
-Jah! Szal' az úgy volt, hogy csókolóztunk, ő meg erre megszólal, hogy húzzak el!
-Hát bratyó, nem jöhetsz be minden lánynak! -nevetett Bill.
-Kacc-kacc tesó! Leteszteljem Kimen? -vágott vissza öccsének.
-Ne!!!
-Én is így gondoltam! Akkor pedig ha kérhetnélek, az én oldalamon állj!
-Oké!
-Szóval, mesélem tovább! Mondta, hogy David miatt menjek, mert mindjárt itt van! Aztán megcsókoltam és ő vadulni kezdett és megkarmolta a hátam, amint látod!
-Jah, még véres is az egyik! A pólód is olyan lett! -vette fel a földről Tom hófehér pólóját Bill, melynek hátulján pár piros csík díszelgett.
-Na ne, a kedvenc pólóm! -mordult fel a rasztás.
-Elmondod végre hogy estél el? -Bill.
-Jah! Csók közben odabotorkáltunk, ahol átugrottam hozzá, és egyszerűen csak átlökött! Érted? Felhúz én meg legszivesebben ott helyben magamévá tettem volna, erre meg leráz! Élvezi, hogy kínoz!
-Naná, hogy élvezi! Egyre szimpibb! -kárörvendett Bill.
-Kössz öcsi, érzem, hogy szeretsz!
-Oké, bocs! De el kell ismerni, bátor a csaj!
-Az, de ezt még visszakapja! A végén könyörögni fog, hogy had legyen velem, meglátod!
-Hát nem is tudom...kemény csajnak tűnik!
-De csak tűnik! Hidd el, meglesz! -Tom magabiztosan.
-Hát eddig 1-1 az állás!
-Nem sokáig!
Fogadni mernék, hogy Tom bisszút fog állni, de állok elébe.
Büszke voltam magamra, hogy most én nyertem.
Pár perc múlva David is visszajött és eltettük magunkat holnapra. Másnap reggeli után indultunk volna tovább, de valami barom meghúzta David kocsiját. Szegény nagybátyám, mostanában mindig a plafonon van. Előbb Tom, most pedig ez. A szakemberek azt mondták, hogy pár napba beletelik míg kipofozzák, de addig nem állhat le a turné. Szóval a végén az lett, hogy egy testőr itt marad, amíg elkészül a kocsi és majd utánunk jön, addig mi a turnébusszal megyünk tovább.
Este indultunk tovább Kölnbe. A fiúk szobáin kívül csak egy volt és az Kimé lett. David a nappaliféleség kanapéját foglalta el, nekem pedig Tom ajánlotta fel az övét, így ő Billel osztozik majd.
Késő este volt már és én nem tudtam aludni sehogysem, így kimentem a konyhába, de meglepetésemre nem voltam egyedül.
-nem tudsz aludni? -kérdeztem, amivel Tomra hoztam a frászt.
-Nem! Te?
-Én sem! Ültem le vele szembe az asztalhoz.
-Pedig álmos vagyok! -nyújtózkodott és mintha ez a mozdulat fájt volna neki- Fáj a karmolásod! -röhögött édesen.
-Bocsi! -áltam fel és elakartam menni, de a kezemnél visszarántott.
-Még jössz egy pólóval, mert miattad véres lett és egy öngyújtóval, mert eltört, amikor miattad elestem! -állt fel ő is és közelebb hajolt hozzám.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
