24.rész | Megvan a rekord
Másnap reggeli után David elkapott egy beszélgetésre.
Nos röviden abból a beszélgetésből veszekedés lett, mégpedig nem éppen kicsi...
A továbbtanulásomról volt szó és eléggé ki volt akadva, hogy még semmit sem döntöttem el. Fél órát ordibáltunk egymással, majd mikor végeztünk felmentem a szobámba. Aznap nem mentem el a többiekkel a fotózásra és az interjúra, csak ültem az ágyon a laptop felett és sulikat keresgéltem, hátha találok valami jót.
Tom estefelé jött be és egyből bevonult a fürdőbe.
"Biztos fárasztó napja volt!" -gondoltam, majd tovább keresgéltem. Mire végzett már rohadt ideges voltam, hogy sehol semmi. Kimentem az erkélyre és elszívtam egy cigit...aznap már a sokadikat sajna. :S
Utána visszamentem az ágyba és tovább keresgéltem a neten.
-A francba! -csuktam le a gép fedelét és leraktam az éjjeli szekrényemre.
-Baj van? -kérdezte Tom és ráhasalt az ágyamra.
-Nem, nincs! -sóhajtottam nagyot.
-Látom, hogy van valami...
-Semmi közöd hozzá, érted? -emeltem fel a hangom, de meg is bántam- Ne haragudj!
-Semmi baj! Már megszoktam! -mosolygott rám.
-Pazar! -sóhajtottam és felvettem a gitáromat az ágy mellől és halkan játszani kezdtem rajta.
-Szóval? -tette a kezét arra a kezemre, amelyikkel az akordokat fogtam le.
-Daviddel reggel eléggé összevesztünk... -mondtam halkan.
-Miért? Ugye nem...
-Nem miattad! Miattam! Mert nem vagyok jó semmire és...
-Ne mondj ilyet! -rázta a fejét.
-De igen, mert ez az igazság! 18 éves vagyok, leérettségiztem, de nem tudom mit kezdjek az életemmel! Te ezt minek neveznéd?
-Én sem tudnám mi lenne velem, ha nem lenne a Tokio Hotel!
-De csak ha! És épp ez az! Neked itt van! Te elérted amit akartál, én meg... Hogy érjem el, ha azt sem tudom mi takarok? -mondtam és a kezembe temettem az arcom.
-Hát tudd meg!
-Könnyű mondani... -raktam le a gitárt.
-Oké, várj! -felkapta a laptopomat és beült mellém- Na figyi, ehez mit szólsz? -kérdezte és mutatott egy tök' jó zenesulit.
Egyik suli jött a másik után, aztán kb. a 100-nál bealudtam.
Reggel úgy ébredtünk, ahogy este voltunk. Tom ott ült mellettem, a gép az ölében, az ujja a billentyűzeten. Az estihez képest csak annyi volt a különbség, hogy most a mellkasának dőltem és úgy aludtam. Egyik kezével átkarolt, a másikkal a billentyűzetet nyomogatta.
-Mit csinálsz? -nyöszörögtem és a mellkasához bújtam.
-Jó reggelt édes! -adott egy puszit a fejem búbjára.
-Neked is! -mosolyodtam el- Mi ez?
-Csak sulikat nézegetek neked!
-Én meg bealudtam! -emlékeztem vissza az estére.
-Én is! Nem rég keltem, gondoltam megnézek még ezt-azt! -mondta, majd kikapcsolta és lerakta a laptopomat.
-Reménytelen úgyis! -fordultam el tőle és betakaróztam.
-Nem, nem az! -ölelt át hátulról és az arcát a nyakamba fúrta.
-De az! -sóhajtottam.
-Majd csak lesz valahogy, de ha görcsölsz rajta, akkor nem sül ki jó ebből! Ne legyél ilyen negatív!
-Jó! Tudom, csak...
-Most ne gondolkozz ezen...aludj! -simogatta meg a kezem.
-Jó! -felé fordultam és közelebb húzódtam hozzá. A mellkasához bújtam, ő pedig átölelt.
-Szép álmokat! -mondta és elkezdte simogatni a hátam. Nem sok időbe telt, mire újra elaludtam.
Aznap szerencsére semmi dolgunk nem volt, így az egész napot ágyban töltöttük...persze nem úgy! Felhozattuk az ebédet és a vacsorát is, amiket az ágyamban fogyasztottunk el. Közben rengeteget beszéltünk mindenről. Szerettem vele beszélgetni és kellemesem csalódtam benne. Eddig azt hittem, nála minden csak a szexről szól, de tévedtem. Minden pillanatban egyre jobban szeretem őt.
Ugyanakkor ez a nap elég furcsa is volt.
Nem volt csók, se tapizás, se veszekedés, semmi olyan mint eddig. Ma csak barátok voltunk. Oké, azért volt olyan, hogy egymáshoz bújtunk, de semmi más! Egyetlenegy csók sem!
-Észrevetted? -kérdezte este, miután letusoltunk (külön.külön;)) és épp öltöztem fel pizsibe.
-Mit? -fordultam felé.
-Hogy milyen jól elvoltunk ma! Pedig nem volt semmi sem, mármint...
-Értem! És észrevettem! -mentem be a fürdőbe. Fogatmostam, majd visszamentem.
-Fura, nem? -ölelt át hátulról.
-De! Megvan a rekord! -nevettem.
|