41.rész | Megijesztettél
-Meddig akarjátok még ezt csinálni velem? -kérdeztem halkan.
-A bátyámnak nagyon bejössz! Ne kérdezd miért, én sem értem!
-De neked csak a pénze kell! -láttam meg Tomot mögötte.
-És az miért baj? Ugyan, manapság nincs olyan hogy szerelem! A pénz a lényeg!
-De ti is gazdagok vagytok!
-na és? Mi értelme, ha nincs egy jó pasi melletted? Te elszúrtad!
-De én nem azért...
-Én meg igen! És közben jól szórakozok! Mi ebbe a rossz?
-Hát sok boldogságot nektek! -néztem Tom szemébe, mire Mary is felé fordult.
-Mackó! -kezdett el nyávogni Mary, én pedig arra számítottam, hogy Tom majd elküldi a francba, de tévedtem. Csak átölelte és megcsókolta.
-Össze is illetek! -fintorogtam és a konyhába indultam. Kiérve a nappaliból viszont rosszul lettem és éreztem, hogy gyengülök...
Halk suttogást hallottam, úgyhogy kinyitottam a szemem és a szobámban találtam magam. Nem értettem hogy kerültem oda.
-Hát ti? -néztem Gustavra és Billre, akik az ágyam mellett ültek.
-Jól vagy?
-Nem igazán! De mi történt?
-Elájultál! Tom hozott fel! Aggódott!
-Holnapig valahogy kikúrálom magam!
-Az ottalvás miatt? -tette fel a kérdést Bill.
-Te honnan...
-Tom mondta! Majd felrobbant közben!
-Értem!
-Ennyire ott akarsz aludni?
-Pff! persze! -grimaszoltam- Minden vágyam!
-Oké, ez nem volt valami meggyőző! -Gustav- Miért érzem azt, hogy ki nem állhatod a pasast?
-Mert ez az igazság! -rántottam vállat.
-Akkor miért vele vagy és nem Tommal? -Bill.
-Ez bonyolult! -hajtottam le a fejem.
-Nekünk bármit elmondhatsz! -mosolyogtak rám.
-nem tudom...igérjétek meg, hogy köztünk marad!
-Igérjük! -mondták egyszerre.
-Oké...akkor kezdem az elejétől! Hazajöttem a turnéról és beiratkoztam a suliba! Mint kiderült Erik...a "pasim" az osztálytársam és az igazgató fia, aki azt hiszi övé a világ és mindent megkaphat! Nos ő engem akart! Megzsarolt, ha nem "járok" vele elintézi, hogy kicsapjanak! Muszály volt elfogadnom! Tegnap felhívott, hogy aludjak ott! A huga Mary nagy TH fan és be kellett mutatnom Tomnak, mert ő a kedvence!
-És te ezt hagyod?
-Kénytelen vagyok!
Azt tették amire számítottam, próbáltak lebeszélni, kirángatni belőle, de persze nekik sem ment.
-Hali! -jött be Mary vigyorogva Tommal a nyomában.
-Szia! -morogtam az orrom alatt.
-Jobban vagy? -kérdezte Tom.
-N...
-Aj te kis butus! Persze hogy jól van! -nyávogott Mary belém folytva a szót.
-Khm...Mary! Megnézted már a stúdiót? -kérdezte Bill a lányt.
-Nagyon pöpec ám! -csatlakozott Gustav is. Tudtam mire megy ki a játék és jeleztem is nekik, hogy ne csinálják, de már késő volt.
-Ki nem hagynám! Mindjárt jövök mackóm! -csókolta meg Tomot és Gustav és Bill kiséretében kiment, így kettesben hagyva mindket.
-Jól vagy? -ült le az ágyam szélére Tom.
-Nem igazán! -válaszoltam halkan, majd a szemébe néztem- Köszönöm, hogy felhoztál!
-Megijesztettél! -mosolyodott el halványan.
-Sajnálom!...Maryvel...jártok? -bukott ki belőlem a kérdés.
-Nem tudom! Elég...különös egy csaj!
-A bátyja se piskóta...
-Hogy érted? -komolyodott meg egy másodperc alatt.
-Sehogy! Felejtsd el!...
-Miért jársz vele? Látszik rajtad, hogy nem szereted és...
-Ezt inkább hagyjuk!
-Nem, ne hagyjuk! -ült közelebb- Miért teszed ezt velünk? -hajolt közelebb és mélyen a szemembe nézett.
Elvesztem a gyönyörűen csillogó barna szemeiben, mintha az idő is megállt volna. Megcsókoltam, nem tudom miért, csak már vágytam rá...nagyon is.
Közelebb húzódott és a hátamat simogatta. A bizsergetős érzés és a pillangók sem maradhattak el a gyomromban. Átöleltem a nyakánál és közelebb húztam.
-Mackó! -hallottuk meg Mary hangját a lépcső közepéről. Felfelé tartott. A hirtelen hangra szétrebbentünk. Tom felállt, én pedig arrébb ültem az ágyban.
|