52.rész | Jól hallottad!
Ebéd után összepakoltam minden szükséges cuccot és vártam. Kim ebéd után jött, elbúcsúztam Davidtől és leléptünk.
-A te cuccaid? -kérdeztem Kimet, mivel az ő cuccát sehol sem láttam.
-A...a csomagtartóban!
-Akkor berakom én is! -nyitottam volna ki, de megállított.
-Ne!
-Miért?
-Oda már nem fér! Inkább rakd be a hátsóülésre.
-Jól van! -rántottam vállat és beraktam a cuccot.
-Akkor go! -szállt be Kim is.
-Jó lesz ez a hétvége! -húztam le az ablakot, hogy besüvítsen a szél.
-De még mennyire! -kacsintott rám.
Az a 2 óra egész hamar eltelt, zenét hallgattam és beszélgettünk.
-Na itt is vagyunk! -fékezett le Kim, majd kiszálltunk. Kiraktuk a kocsiból a cuccomat.
-Menj előre, mindjárt megyek én is! -szállt vissza a kocsiba és valamit nagyon keresett.
-Oké! -bevittem a cuccomat és leültem a nappaliba.
Egy másik bőröndöt vettem észre.
-Kim egy másik... -mentem ki a kocsihoz, de már nem volt sehol- Kim! Kim!
-Elment! -ijesztett meg valaki.
-Te mit keresel itt? -fordultam felé.
-Bill pasis hétvégét akart!
-Kitervelték! -esett le- Hívok egy taxit, és...
-Nincs térerő, hiába!
-Hát ez oltári! -mentem be így otthagyva Tomot- Eskü visszamegyek gyalog!
-Visszatalálsz? -jött utánam.
-Miért csinálják ezt? -dőltem a kanapéra.
-Szerintem egyértelmű! Hogy összejöjjünk!
-Az ki van zárva!
.Most mi bajod van? Nem én hoztalak ide!
-De te vagy itt és így csak rajtad tudom levezetni a feszültséget!
-És tegnap mit kerestél nálunk?
-Én...Billt kerestem! Semmi közöd hozzá!
-Bill azt mondta engem kerestél!
-Bill honnan veszi?
-Te mondtad neki! -vágta rá és éreztem, hogy mosolyog.
-Dehogy... -tagadtam.
-De igen!
-Tök' mindegy!
-Szóval, miért kerestél?
-Már mindegy! -hagytam ott megint, kimentem és leültem a tornácra- Te jó ég mi lesz itt egy hétig... -sóhajtottam.
-Hát jah! -ült le mellém Tom.
-Ne kövess!
-Azt csinálok amit akarok!
-De nem velem!
-Dehogynem! -rántott magához hirtelen és megcsókolt.
-Maryvel játszhatsz, de velem nem! -taszítottam el.
-De én nem...
-Hagyj békén végre! -mentem be és egy eldugott sarkot kerestem.
Este, amikor már éhes voltam, csak akkor jöttem elő.
-Azt hittem visszaindultál!
-Haha! Kell egy kis kaja... -indultam a konyhába, de a hűtő üres volt.
Nagyszerű és mégis hogy legyünk meg egy hétig kaja nélkül? Együk meg egymást, ha már nagyon éhesek vagyunk? Nevetséges!
-Nincs, már néztem! -lépett mögém Tom.
-B.asszus Tom! Halálra ijesztettél!
-Bocs, nem volt szándékos! -mosolyodott el és a nyakamba puszilt.
-Őőő...és most mit csináljunk? -húzódtam el zavartan.
-Nem tudom!
-Vadássz vacsorát!
-Mit csináljak?
-Jól hallottad! Elvégre te vagy a "férfi" nem?
-Mégis hogy vadásznék?
-Oldd meg! És kezd hideg lenni, úgyhogy tűz is kéne!
-Nagyon vicces! -hagyott most ő ott.
-Éhes vagyoook! -mentem utána, ő pedig kihúzta a kanapét és lefeküdt aludni- Na mindegy... -körbenéztem, hátha nyitva van egy másik szoba, de pechemre mind bevolt zárva.
-Khm... -mentem vissza Tomhoz- Zárva van minden...nincs hol aludnom! -mondtam, mire felemelte a takarót, jelezvén, hogy másszak be mellé- Ha azt hiszed, hogy...
-Tőlem alhatsz a földön is! -nézett rám vigyorogva.
-Oké, oké! -adtam fel és bebújtam mellé az ágyba.
|