|
60.rész | Ezt? Soha! /END/
-Tudod hogy megijedtem? -háborodott fel Tom.
-És tudod, hogy én is hogy megijedtem, mikor kimentél az előbb?
-Ö...gondolom mint én! -mosolyodott el.
-Hát kb!
-Akkor kvittek vagyunk! -mászott rám ismét.
-Úgy valahogy! De...mielőtt bármit tennénk...beszélnünk kell! -komolyodtam meg most tényleg.
-Rossz vagy jó? -szállt le rólam.
-Beszéltem Daviddel!
-És...mit mondott?
-Hát...iknább csak én ordítoztam vele! -vigyorogtam rá ördögien.
-Tudod mi vagy te? -mászott vissza rám.
-Egy kedves bűbájos teremtés? -pislogtam rá.
-Én sokkal jobbat tudok! -csókolt bele a nyakamba, én pedig lehunyt szemmel élveztem.
-És mi lenne az?
-Egy földreszállt kisördög! -csókolt meg.
-Igazán? -másztam most én rá.
-Igazán! -vigyorgott.
-Azt mondta...(csók)...hogy...(csók)...nem ellenzi!
-Tudtam!
-Sőt mitöbb...
-Ők tervelték ki!
-Pontosan!
-Akkor...(csók)...akkor együtt vagyunk?
-Úgy néz ki!
Hát volt mivel elütni az időt, egész nap csak lustálkodtunk...stb. x)
-Tetszett ez a nap! -bújt be az ágyba este Tom.
-Nekem is! -vettem fel egy alvós pólót, majd bemásztam mellé.
-Jóéjt kicsim! -húzott magához.
-Neked is édes! -adtam egy puszit a szájára.
-Tudod?
-Tudom! -mosolyodtam el- ...Tom!
-Igen?
-Nagyon szeretlek! -döntöttem úgy, hogy kimondom neki, megérdemli, hisz minden értelemben megmentett- Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek!
-Én is szeretlek cicám, édesem, kicsim és drágám!
-Megjegyezted! -nevettem...
<<3 évvel később...>>
-Tooom! Gyere már, mindjárt indul a busz! -szóltam be Tomnak a hálóba.
-Pillanat! -kiabált ki szerelmem- Itt is vagyok! -csókolt meg.
-Kész vagy? -kérdeztem és ekkor dudálást hallottunk.
-Ezek ők lesznek! -kapta fel a bőröndöket, majd mindkettem kimentünk a többiekhez.
-Sziasztok! -jött le a buszról Kim és Bill kézenfogva.
-Szia! -adtam nekik két-két puszit- Hogy vagytok?
-Remekül, ti?
-Akkor jó! Mi is! Ma vagyunk 3 évesek!
-Tényleg? Gondolom Tom akkor készül valamivel! -mutatott Kim Tomra, aki épp Georggal nevetgélt.
-Nem hiszem! Szerintem azt sem tudja milyen nap van! Max azt, hogy kedd! A pasik nem jegyeznek meg ilyeneket!
-Hé, én igenis...-szólt volna közbe Bill.
-Tisztelet a kivételnek! -néztem rá.
-Miről folyik a szó? -ölelt át hátulról Tom.
-Ö...semmi érdekesről!
-Tom, milyen nap van ma? -tette fel neki a kérdést Kim.
-Őőő...asszem' kedd! -gondolkodott el.
-Mondtam! -mosolyodtam el.
-Mit? Miről van szó?
-Indulhatnánk? -jött le a buszról David is- Mióta összeköltöztetek egyre többet késtek! -nézett rám és Tomra felváltva, de nem tűnt nagyon mérgesnek, inkább csak a főnök szerepében akart kicsit tetszelegni.
-Maya hibája! -emelte fel Tom a kezeit védekezőn.
-Mi? Miért? -húztam fel a szemöldököm.
-Mert ha nem miniben lettél volna, akkor kibirom, hogy csak a szállodában vessem rád magam! -súgta a fülembe, miközben a nyakam csókolgatta.
-Ezt tartogassátok a tóhoz! -vigyorgott Georg.
-Georg! -szólt rá Tom idegesen.
-Uh nem szóltam semmit!
-Tó? -néztem Tomra.
-Mostmár el kell mondanom! -vágta nyakon Georgot finoman- Mivel ma van a 3. évfordulónk, úgy terveztem, hogy elviszlek ahoz a tóhoz a háznál...a hegyekbe!
-Nem felejtetted el! -mosolyodtam el és a nyakába ugrottam.
-Ezt? Soha! -csókolt meg gyengéden- Te földreszállt kisördög!
>VÉGE<
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
