|
7.rész | Gyónás/ok 2.
-Ki az? -szólt ki Olivér, amikor kopogást hallott az ajtaja felöl.
-Reny vagyok... bemehetnék?
-Igen! Persze! Gyere! -nyitotta ki az ajtót.-Reny! Te sírsz! Mi történt? -ölelte át Renyt.
-Beszélhetnénk?... Már... nem bírom tovább!
-Igen! Ülj le! -irányította be a lányt Olivér, utána hozott neki egy pohát vizet.
-Köszi! -mondta Reny és kiürítette a poharát.
-Na mesélj! -bíztatta Oli, miközben elvette tőle a poharat. -Mi a baj?
-Azt hiszem... Tom nem szeret! És azt hiszem én sem őt szeretem! -hadarta el Reny egyszerre.
-Na várj, várj csak! -hadonászott Olivér. -Szóval ti jártok... de mindketten mást szerettek...?
-Igen! Tom már nem úgy néz rám mint azelőtt, látom a szemében, hogy valaki másért van oda! Ezt... lehet látni, ha figyeled! -magyarázta Reny.
-Értem! De azt mondtad... te is mást szeretsz! Ki az?
-Hát... nem tudom elmondjam-e! Ajj igérd meg, hogy nem mondod el Áginak...! -kezdte
-Szóval... Bill?
-Igen... vagyis... nem tudom... nem biztos...
-Történt valami? -faggatózott Olivér.
-Ami azt illeti... tudod mindig olyan csúnyán veszekedtünk... és tegnap átmentem hozzá bocsánatot kérni meg minden, megbocsájtott, azt mondta felejtsük el! Aztán elmentünk fagyizni, mert kellett a tanácsa, tudod, Tommal kapcsolatban... és megint összevesztünk, ő visszament a szállodába, én utánafutottam... á-áá ez nagyon hosszú! A lényeg, hogy beragadtunk a liftben... azt állította, hogy belézúgtam, én persze tagadtam! És valahogy... lett egy csók! Amikor kijutottunk, megkértem, hogy ne szóljon senkinek a csókról... azóta kerüljük egymást! De ez... olyan rosz így! Folyton azon kapom magam, hogy rá gondolok... és a csókra!
-Elmonjdam, hogy mit vontam le ebből az egészből? -ajánlotta fel Olivér.
-Igen...érdekel a véleményed!- törölgette a könnyeit Reny.
-A helyzet a következő! Bill nem tévedett! Te fülig szerelmes vagy belé!... De ott van Ági... aki miatt nem mersz lépni! És persze Tomot sem akarod megbántani, holott tudod, hogy valószínűleg ő mást szeret!
-Szakítanom kell Tommal... mégha Bill nem is lesz az enyém! De nem élhetek hazudságban, márpedig a kapcsolatom Tommal... hazugság, mert mindketten mást szeretünk.
-Reny! Ma még ne szakíts vele, ne kérdezd, hogy miért, csak bízz bennem, rendben? -hadarta el Olivér.
-O-oké... rendben! Bízom benned!
-Megnyugodtál már? -ölelte át Oli Renyt.
-Igen... már sokkal jobb... köszi!
-Nincs mit! -mosolygott "fogadott bányánk".
-Akkor... én megyek is és mégegyszer köszi mindent, jól esett, hogy elmondhattam valakinek! -köszönt el Reny.
-Szivesen! Szia! -Oli.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
