20.rész | Hétvége 1.
Renyt és engem még aznap kiengedtek. Billék már hétvégét is tervezgették.
-Hová lenne kedvetek menni? -Tom izgatottan és letette elénk a világtérképet. Renyvel összenéztünk és határozottan ráböktünk egy helyre. Billékben még a vér is megfagyott.
-O-oda? De-dehát ott hideg van! -Bill.
-Igen! És ahol hideg van, ott hó is van! -vágtam rá.
-De... de mit lehet ott csinálni? -Tom. -Hógolyózni!? -fintorgott.
-Például snowboardozni cicám! -ültem az ölébe.
-De én nem tudok! -hisztizett tovább.
-Ajj, most mért vagytok ilyenek? -Reny. -Megtanítunk titeket! Ráadásul a lakosztályban van jakuzzi is!
-Najó! -adta be a derekát végül Bill.
-Mi? Cserbenhagysz? -sápadt el Tom. Több sem kellett, Renyvel bevetettük a kölyökkutya szemeinket és Tomra pislogtunk.
-Najó veszek jegyet Stockholmba! -egyezett bele rögtön.
-Szeretlek! -csókoltam meg.
-Ja! Ilyenkor persze szeretsz! -áldurcizott Tom.
-Hát jó... akkor én megyek is... -álltam fel az öléből, de persze visszahúzott és megcsókolt. 3 nap múlva indulásra készen vártunk a reptéren a magángépet. A 4 órás utat végig szunyáltuk, amikor megérkeztünk kómásan szálltunk ki a gépből. Fél órával késöbb nár kifelé csomagoltunk az apartmanunkban.
-Na irány a pálya! -Reny és már fel is kapta a deszkáját.
-Mi? Most rögtön? Hideg vaaan! -panaszkodtak az ikrek. Persze egyből jöttek a bociszemek is...
-Öltözünk! -Bill& Tom.
-Imádom, hogy lehet rájuk hatni! -Reny kárörvendő vigyorral. 10 perc alatt el is készültek és indulhattunk a pályára. Ott megmutattunk nekik pár alaptrükköt, de nem igazán ment nekik. Már vagy huszadszorra próbálkoztak, amikor Bill elvesztette az egyensúlyát és mindenki dőlt vele.
-Najó... feladom! -köpte ki a havat Tom.
-Na... cica! -kezdtem.
-Nem! Ti menjetek csak, majd itt várunk! Addig iszunk valami forró bigyót! -Tom.
-Oké! Ahogy akarjátok! Ági, verseny? -Reny lelkesen.
-Tavaly is lealáztalak! -én felvágva.
-Mert hagytam magam! -Reny röhögve.
-Oké, tőlem mehetünk!... Sziasztok! -adtam Tomnak egy csókot.
-Szia! -Reny Billnek két csók közt. Starthoz álltunk és már indultunk is.
-T-Tom! Sz-szétfagyok! -Bill.
-Gyere! Húzzunk a jakuzziba! -segítette fel öccsét Tom.
-De a lányok...
-Nyugi visszatalálnak!
-Oké! -söpörte le a havat Bill a hajáról.
<<3 óra múlva...>>
-Ezek meg hova t-tüntek? -én reszketve.
-Nem tom, de sejtem! -Reny.
-Ja, elmenekültek, mert látták, hogy milyen béna vagy!-röhögtem, de egyből megbántam, amikor az arcomba repült egy Reny által kreált hógolyó.
-Azért nyertem én, mi? -hugicám felvágva.
-Hagytam magam! -mosolyogtam.
-Ja, mint én tavaly! -nevetett Reny.
-Gyere keressük meg a fiúkat! Asszem tudom hol vannak.
Visszamentünk az apartmanunkba és mit látnak szemeink, Bill és Tom a jakuzziban ülve forralt bort iszogatnak.
-Khm...! -Reny.
-Áh sziasztok! Csatlakoztok? -Tom fülig érő szájjal.
-E-ezért m-még számolunk! -reszkettem tovább, mivel mindenem átfagyott. Erre a két jómadár fogott minket és behúztak a nedencébe.
-Á-áá ez meleg! -üvöltöztünk Renyvel, de megnyugtattak minket 1-1 csókkal. Levetkőztünk, addig a fiúk rendeltek nekünk is forralt bort. Még sokáig ökörködtünk a forró jakuzziban, csak késő este másztunk ki hullafáradtan. Befeküdtünk az ágyakba és már aludtunk is.
|