31.rész | Unokatesó
-Jó reggelt! -lépett be egy vállközépig érő, enyhén hullámos barna hajú és kék szemű modell mosolyogva.
-Barbara Trümper! -mosolyodtam el- De jó újra látni! -mentem oda hozzá és megöleltem.
-Titeket is!
-Kip-kop! -jött be Bill is!
-Szia! -köszöntünk neki mindhárman egyszerre.
-Barby? Hát te? -ölelte meg a fekete hajú. Hát egyből Katere terelődött a tekintetem, aki elég furcsa fejet vágott.
-Itt fogok dolgozni! -Barby.
-Tényleg? Nem tudtam, hogy te vagy az!
-Öhm...ismeritek egymást? -Kate.
-Igen! -vigyorgott Bill- Ő a kedvenc uncsitesóm!
-A mostoha... -egészítette ki Barby.
-De tudod, hogy úgy szeretlek, mintha édestestvérem lennél! -adott az arcára egy puszit Bill.
-Tudom!
-Hát ez szuper! -könnyebbült meg Kate és megfogta Bill kezét.
-Hallottam, hogy együtt vagytok! Simone mondta!
-Dehát csak tegnap...
-Muszáj volt eldicsekednem! -biggyesztette le az alsó ajkát Bill, mint egy kisfiú, aki rosszat csinált.
-És nem is velem kezdted? -Barby.
-Nem, mert múltkor felírtam a számodat, de nem találom!
-Jellemző, mindig mindent elhagysz! -nevettek rajta a lányok.
-Nem is!
-Hol van a kulcsod? -kérdezte Kate.
-Hát...-gondolkodott el Bill- Öhm...itt lesz valahol... -kutatott a zsebeiben, de hiába.
-Na ugye!
-Jól van, le lehet szállni rólam! -áldurcizott.
-Jól van na! -Barby- Tom?
-Nem tudom! -vágta rá Kate és Bill, így Barby rám nézett.
-Öhm...n-nálam! -jöttem zavarba.
-Ó...csak nem?
-Ó, csak de! -mosolyodtam el.
-Nektek is gratulálok! Tom végre felnőtt? Mindig is kedvelte az...
-Barby! -szólt közbe Bill- Körbenéztél már?
-Ó még nem!
-Gyere, körbevezetlek! -karolt belé Bill, majd kimentek.
-Milyen kicsi a világ! -ült le velem szemben Kate.
-Igen...szerinted is furcsák voltak az előbb? Valamit mondani akart Tomról, nem?
-Tudod milyenek a rokonok...egyfolytában cikis sztorikkal égetik egymást! -magyarázta barátnőm.
-Végülis igaz...
-Na lássunk hozzá a munkához! Ma lesz vagy 5 fotózás, amihez én öltöztetek! -állt fel.
-Nekem meg 3 fotózás és írnom kéne 4 cikket! -sóhajtottam. Semmi kedvem nem volt aznap dolgozni, minél hamarabb haza akartam menni, hátha Tom még ott van.
|