|
26.rész | Teljesen felesleges
-Hazaértem a vásárlásból, elestem, bevánszorogtam a fürdőbe, és ennyi. –néztem Tomra.
-Jól elintézted magad. –mosolyodott el Tom.
-Igen, de valahogy nem igazán tetszik. –húztam el a számat, de a végére már én is vigyorogtam.
-Remélem nem az volt a célod, hogy elpatkolsz a fürdőnkben. –nézett rám megkomolyodva hirtelen.
-Hát, most hogy így mondod, valószínűleg lebuktam igaz? Az volt a tervem, hogy feláldozom magam, és így lesz egy kis szerepetek valahol. –vigyorogtam rá gonoszan.
-Gondoltam, úgy tudtam! –csettintett egyet az ujjaival, de a végét elnevette. Pár perc eltelt így, amikor Tom megköszörülte a torkát, és felállt. –Azt hiszem magatokra hagylak….
-Nem kell! –vágtuk rá egyszerre Billel. –Khm… Felesleges. –folytattam halkan.
-Nem hiszem hogy felesleges lenne. –indult el kifelé, és miután még visszaintett az ajtóból, ki is ment.
-Teljesen felesleges volt kimennie. –fordultam az ablak felé. Nem akartam Billel beszélni, nem akartam hallani ahogy újra felhozza a Tommal való alig fél órás kis botlásomat, amiben igazából egy csókon kívül semmi sem esett.
-Tényleg így gondolod? –nézett rám, és leült Tom előbbi helyére.
-Azt hiszem igen. –bólintottam lassan, azonban amikor már vagy két perce csendben nézett rám, nem bírtam tovább. –Nem érdekel hogyan akarod most a fejemhez vágni amit Tommal csináltunk, de nem kérek belőle. Nem akarom újra hallani, nem akarom hogy te vonj kérdőre, amikor már ne haragudj, de ehhez nincs sok közöd. –hadartam el gyorsan, minél előbb túl akartam lenni rajta. Amikor félve ránéztem ő csak szenvtelenül nézett mélyen a szemembe.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
