37.rész | Újabb kifogás
-Szia Barby, Georg vagyok! -hívta fel Georg Barbyt.
-Szia, miben segíthetek?
-Beszélnünk kéne...személyesen! Fontos az ügy!
-Oké! Most egy órás szünetem van, ide tudsz jönni?
-Mondd a címet!
-Barby, jössz ebédelni? -kérdeztem barátnőmet, miután visszajött hozzánk.
-Most nem, Georggal találkozom!
-Oké, hozunk neked is valamit akkor!
-Köszi!
-Szia! -köszöntünk el Katetel és elindultunk ebédelni. Georg 10 perc múlva érkezett meg a stúdióba és elmondta Barbynak Tom tervét, aki elég rosszil fogadta.
-Tomnak elment az esze!
-Igen! Valamit tennünk kell, nem csinálhatja ezt!
-A divathét után elmondom Billnek, ő majd leállítja! Ez nem lehet igaz, és én még azt hittem, hogy végre felnőtt! Szegány Emm!
-És tudod mi a röhej?
-Na mi?
-Tom beleszeretett Emmába, de tagadja! Azt mondta csak simán kedveli, de muszáj megtennie, mert Bill fontosabb!
-Kinyírom Tomot! Hogy lehet ilyen lökött?
-Én sem értem!
-Legszívesebben most azonnal futnék Billhez, de nélküle is van most elég baja!
-Tedd ahogy jónak látod! Csak...muszáj volt valakinek elmondanom, aki Emmát is ismeri és Tomot is!
-Emma megváltozott mióta együtt vannak! Boldog vele! De Tom kihasználja és ha ez kiderül...újra befog zárkózni!
-Nem tudom, én nem ismerem...
-Gyere el velünk ebédelni és nézd meg milyen! Ismerd meg!
-Nem is tudom...nem akarok zavarni!
-Nem zavarsz, Bill is ott lesz! Megismerhetetd a barátnőjét is Katet. Na, gyere, jó lesz!
-Oké! -egyezett bele Georg, majd utánunk indultak.
Jól éreztük magunkat, jobban megismertük egymást és jó volt kicsit elszakadni a munkától. Kicsit szomorú voltam, hogy Tom nincs ott, úgyhogy félrevonultam egy kicsit és felhívtam.
-Haló! -vette fel a sokadik sípszó után.
-Szia! Merre jársz? Most van egy órás szünet, gondoltam...
-Anyuval vagyok, most nem tudok odamenni! Hónapok óta igérem neki, hogy meglátogatom!
-Értem! -szomorodtam el még jobban.
-Ne haragudj kicsim!
-Nem...megértem!
-Bepótoljuk, igérem!
-Ezek szerint az interjút sem láttad...
-De! Az után mentem el! És írtó szexi voltál!
-Hiányzol!
-Te is nekem! De most le kell tennem!
-Oké...szia!
-Emm kicsim!
-Hm?
-Szeretlek!
-Én is téged! -mosolyodtam el halványan, majd leraktuk.
-Na? -kérdezte Kate, amikor visszaültem mellé.
-Nem! -sóhajtottam- Az anyukájánál van...
-Biztos régóta igérgeti! -próbált vigasztalni Georg, de nem nagyon ment neki.
-Aham...biztos! Ne haragudjatok, de most elmegyek...
|