1.rész | A különös találkozás
A repülő megérkezett Berlinbe. Kingát már várta Rita.
-Szia! De régen láttalak! – Rita
-Én is téged! Megnőttél… -Kinga
-Jaja pont, mint te! Na de menjünk, tök szép a szobád, látnod kell! J -Rita. Rita és Kinga tehát elindult Berlin egyik külső szegletébe.
-Van 1 meglepim! – mondta mosolyogva Rita
-Nah és mi? –Kinga
-Van még 2 albérlő! Mind a ketten németek, de nagyon jó fejek! Holnap jönnek. –Rita
-Az jó! –ebben a pillanatban elértek a házhoz.
-Na Kingus ezt kapd ki! Kívülről egyszerű, na de belülről! –Rita. A lányok bementek a házba, és Ritának tényleg igaza volt. Az egész kecaj úgy ahogy van, tök jól nézett ki, modernen volt berendezve, és jó hangulata volt! Kinga rögtön ledobta a bőröndjeit és leült a kanapéra.
-Na asszem én itt fogok ülni, bő fél óráig! Ez a sok hülye csomag! Mintha téglákat cipelnék! –Kinga
-Azt elhiszem! Ahogy elnézem a cuccaidat! Na de gyere, megmutatom a kérót! –Rita. A ház 2 szintes volt, fölül volt 2 szoba, + 1 fürdőszoba, alul meg a nappali a konyha, és még 1 szoba. Maga a ház elég nagy volt.
-Na és a szomszédok rendesek? –kérdezte Kinga az ablakon kikémlelve.
-Aha. Bár az előttünk levő házban nem tudom kik laknak, mert még nem láttam őket. Nemrég költöztek be ők is… -Rita
-Holnap jön az a 2 német csaj ugye? –Kinga
-Igen. Na mindjárt nyolc lesz, kezdődik 1 jó film. Olyasmi, mint a Helyszínelők. –Rita
-Ó azt szoktam nézni! Ha ahhoz hasonló film kezd, akkor nyomás befelé! J -Kinga
-Ok addig szerzek valami kaját! –Rita
-Én pedig hozok kólát! -Kinga
A két lány tehát letelepedett a tv elé, eközben a szemközti házban Billék a jobbnál jobb tiniújságokat elemezték.
-Hehe! Bill itt azt írják, hogy lefogytál! –kiáltott fel vigyorogva Tom.
-Na rólad meg azt, hogy kavartál 1 francia csajjal! Hú ez aztán tud hazudni! –mondta Bill.
-Eskü az újságírók rosszabbak, mint a volt osztályfőnököm! Mindig azt hitte, balhézok, pedig nem is szórakoztam sokszor! –mondta Georg durcásan.
-Aha, csak állandóan! –Gustav.
-De hát te nem is jártál velem 1 suliba általánosban! –Georg
-Az lehet, de hallottam az egyik csajtól, miket csináltál! –Gustav + gúnyos vigyor
-Anyád! Miket mondott? –Georg
-Pl. a fizikatanárodnak elkezdted, hogy 2 ember között lehet termikus kölcsönhatás! -Gustav
-Mért hát ez igaz nem? –Georg
-Tapasztalatból mondod Georg? –Bill
-Tuti! Fogadunk? –Tom
-A francba, hagyjatok már békén! –Georg vigyorogva.
-Ez a perverz vigyor mindent elárul haver! –Bill
-Ejnye-bejnye! –Tom
-Most meg mi van??? –Georg
-Lebuktál! –Gustav
-Mi? Én? Miért? –Georg. Miközben bárki bármit is válaszolhatott volna, Tom hirtelen felkiáltott:
-Hé emberek, van kóla? –válasz, pedig nem nagyon érkezett…
-Hááát asszem nincs… illetve biztos, hogy elfogyott. –Bill
-Akkor már csak az a kérdés, hogy ki menjen le a boltba… -Gustav
-Nos én megjártam ma a poklok poklát, amikor ide betettem a lábam, szóval a sokk esetleges komplikációi miatt tilos a kilépés J -Georg.
-Én vettem kaját! –Tom
-Én pakoltam! –Gustav. Bill érezte, hogy bizony neki kell mennie.
-Jólvan akkor megyek én!
-Van itt a közelben 1 éjjel-nappali vegyesbolt vagy mi. Ott biztos kapsz kólát. –Tom.
-De jó! És mégis hogy találom meg itt az éjszaka közepén? –Bill
-Hát az jó kérdés. –Georg
-Menjen valaki veled? –Gustav
-Nem kell, majd megtalálom! –Bill
-Akkor jó. –Tom. Bill tehát útnak indult, persze maga sem tudta merre menjen…
-Ajjaj! Kinga van 1 kis baj. –kezdte vészjóslón Rita.
-Mi történt? –Kinga
-Lemerült az elem ebből a rohadt távkapcsolóból! –Rita
-Ne már! Most akkor mi legyen? –Kinga
-Bolt. Az lesz. –Rita
-Ilyenkor? –Kinga
-Van itt a közelben valami non-stop boltféle. Ott árulnak elemet. –Rita
-Most azt akarod mondani, hogy az éjszaka közepén boltba rohangáljunk? –Kinga
-Rohangálj! Valakinek a házra is vigyáznia kell, és mivel te itt még új vagy, nem árt, ha megismered a környéket! –Rita
-Te hülye vagy? Egyedül az utcán, este? És ha megtámadnak? –Kinga
-Jaj nem támad meg senki! Itt túl félénkek az emberek, és alap, hogy éjszaka nem mennek ki az utcára! –Rita
-Na most nagyon megnyugtattál! –Kinga
-Biztos, de jobb ha sietsz, mert egyre jobban hűl le kint a levegő! –Rita
-OK! –Kinga
-Ne aggódj, közel van az a bolt! –Rita
Kinga tehát belevetette magát az éjszakába…
Bill céltalanul lófrált az utcán… akárhova ment, csak házakba botlott, sehol 1 bolt… de még 1 ember se, aki segítségével eligazodhatna, hogy mégis hol jár. Már kezdte feladni a reményt, hogy valaha is rátalál 1 élő személyre, amikor lépteket hallott. Nem messze tőle megpillantott 1 lányt, akin szintén látszott, hogy keres valamit.
-Hé te! –Szólalt meg Bill. A lányon látszott, hogy megijedt tőle, és futásnak is eredt volna, ha Bill nem fogja meg a karját.
-Nyugi nem akarlak bántani! Csak kérdezni szeretnék valamit! –Bill
-Ok! Csak nem nagyon szoktam éjszaka lófrálni, és hát hallani innen-onnan, hogy miféle alakok járkálnak ilyenkor… -Kinga
-Nekem nincs semmi hátsó szándékom! –Bill
-Juj bocsi, nem rád értettem! Csak úgy általánosba mondtam! Ne értsd félre, én tényleg…-Kinga
-Nem történt semmi! –mosolygott Bill
-Ok! Egyébként mit akartál kérdezni? –Kinga
-Állítólag van itt valahol 1 vegyesbolt… már fél órája keresem, de semmi. –Bill
-Én is vegyesboltot keresek! –Kinga
-Az tök jó! Akkor keressük együtt! Addig se leszek egyedül! –Bill
-Engem egybként Kingának hívnak.
-Én pedig Bill vagyok! –mivel az utca alig volt kivilágítva, Kinga nem is sejtette, hogy valójában melyik Bill mellett sétál. Alig mentek pár métert, megláttak 1 boltfélét.
-Ez lesz az! –Kinga
-Szerintem is! Menjünk! –Bill. A 2 fiatal amint a bolthoz ért, az üzlet fényei miatt végre közelebbről is láthatták egymást. Amikor pedig Kinga megpillantotta Billt, köpni-nyelni nem tudott.
-Te…te…te vagy Bill Kaulitz? –Kinga
-Igen! Az vagyok. J -Bill
-Bazd meg! (ezt persze magyarul mondta) –Kinga
-Akkor bemegyünk? –Bill
-Ööö persze, menjünk! –Kinga. Bill és Kinga tehát bementek a boltba, és szerencsére kaptak kólát is, meg elemet is. Az eladó is felismerte Billt, de nem mert tőle autogrammot kérni (ezek szerint Ritának igaza volt, miszerint félénkek itt az emberek)
-Amúgy te idevalósi vagy? –kérdezte Bill, miközben elindultak hazafelé.
-Nem, magyar vagyok, a barátnőmhöz jöttem ide fél évre. És ti? Itt laktok? –Kinga
-Áh az kéne még! –Bill rémülten- Csak 3 hónapig húzzuk itt meg magunkat a stúdiómunkálatok miatt. Ez így egyszerűbb. –Bill
-Ahha. –Kinga. Hosszas csend következett. Mind a két fél fejében ezernyi kérdés cikázott, de mintha valami elvette volna a hangjukat. Csak mentek egymás mellett, néha lopva egymásra pillantottak, de rögtön azután le is sütötték a szemüket. A csendet Bill törte meg:
-Ha akarod, hazakísérlek! Hol laksz?
-A Morgen utcában. –Kinga. Bill csodálkozva megállt
-Tényleg?
-Igen! De minek örülsz ennyire? –Kinga
-Hát annak, hogy mi is ott lakunk! Ez pedig azt jelenti hogy…
-Hogy 1 utcában lakunk! –fejezte be boldogan Kinga
-Igen! –Bill. Rövid kecajelmélet után pedig az is kiderült, hogy Billék pont Kingáék elött laknak!
-Ez tök jó! –lelkendezett Kinga
-Az hát! Ööö tudod mit? Holnap délután átjöhetnél hozzánk! Persze csak ha nem baj… -Bill mosolyogva
-Dehogy baj! És ahm… nekem is lenne 1 kérdésem. –Kinga
-Ne kímélj! –Bill
-Velem lakik még az egyik barátnőm, és holnap reggel jön még két német csaj is, tehát már négyen leszünk… és nem akarom őket otthon hagyni, az bunkóság lenne… -Kinga
-Hát jöjjenek ők is! Sőt, kifejezetten jó lesz, ha többen vagyunk! –Bill. A 2 fiatal elért a házukhoz. (hát ezt nagyon értelmesen leírtam bocsi…)
-Akkor holnap délután jöttök ugye? –Bill
-Persze! De csak ha nem zavarunk! –Kinga
-Ugyan miért zavarnátok? Tökre örülök, hogy ma megismerkedhettem 1 jófej csajjal! –Bill
-Ó köszi! Én is nagyon örülök a találkozásunknak! Álmomba se gondoltam volna, hogy egyszer összefutok veled! –Kinga pirulva.
-Akkor én megyek is, szerintem a többiek már nem nagyon tudják elképzelni, hogy hol vagyok J -Bill
-Szerintem nálunk is így van… hát akkor jó éjt! –Kinga
-Neked is! Akkor holnap! Szia! –Bill
-Szia! –a búcsú után ki-ki ment a maga ,,háza tájára” . Kinga még mindig nemigen tudta felfogni, hogy valójában mi is történt vele, és Bill se nagyon akarta elhinni, hogy a boltvadászatból 1 új barátság született… de lehet hogy ez valaminek a kezdete lenne? Bill inkább úgy döntött alszik rá egyet… vett még 1 utolsó pillantást Kingára, majd belépett az ajtón.
|