|
56.rsz | Ha engem krdezel
-Abigail, kicsim! –hallottuk meg anya hangjt amint egy ajtcsukds utn belpett a hzba.
-A fene… -mormolta Tom a nyakamba frva az arct.
-Tom ezt nem szabadott…
-Vedd annak, hogy ezt csak n akartam j? –tette a mutatujjt a szmra.
-Barbara alszik mg? –nyitott be anya, de ahogy megltott minket, az arcra fagyott a mosoly.
-Igen anya, alszik mg. –mosolyogtam r. –Mit hoztl? –mentem ki a szobbl egyenest a konyhba.
-Csak a boltban vsroltam be pr dolgot nektek. Muszj hazamennem, ezrt most itt kell hagyjalak kt htre. –pakolt bele a kis kzitskjba.
-Mirt kell elmenned? –krdeztem.
-Ht… -nzett rm meglepetten. Nem szmtott ilyen krdsre, lttam rajta.
-Pasi van az gyben?
-Nem, mgis hogy gondolod! –csattant fel hitetlenkedve.
-Anya. –nztem r szrsan, mire csaldottan shajtott fel.
-Csak tudnm honnan van meg az a kpessged, hogy mindig rjssz mindenre. –nzett rm keseren.
-Semmi baj, rezd jl magad. –leltem magamhoz, s adtam az arcra egy cuppans puszit.
-De ugye nem lesz semmi baj?
-Anya, felnttem, tudok vigyzni magamra. –mosolyogtam r bztatan.
-s n majd vigyzok r nagyon. –karolt t hirtelen a derekamnl Tom.
-De ha gondolod, mg most lemondhatjuk a repljegyet. –fogta meg a kezemet anya.
-Feleslegesen aggdsz Marian. Vigyzok a lnyodra, mit a kt szp szememre. –villantotta anyra Tom azt a mosolyt, aminek senki nem tud nemet mondani, s ez all anya sem volt kivtel.
-Rendben, de tnyleg nagyon vigyzz r. Tudod milyen kis szeleburdi…
-Anya, ideje menned. –vgtam a szavba mosolyogva.
-Rendben, sziasztok. –puszilt arcon engem s Tomot is. –Szia Bill! –kiltotta el magt, s mr be is csukdott mgtte az ajt.
-Bill itthon van? –fordultam Tom fel olyan hirtelen, hogy megrndult a nyakam. –Au!
-Dehogy van, szerinted akkor mernlek lelgetni, s cskolgatni? –tette aggdva a kezt az enymre, ami a nyakamon volt. –Megttted?
-Nem, megrndult. –hztam flre a szmat.
-Gyernk be, megmasszrozom. –fogta meg a kezemet, s behzott a szobjba, de az ajtt nyitva hagyta.
-, milyen lovagias. –nevettem fel.
-Fekdj le az gyra, s vedd le a felsdet.
-Tom. –nztem r fradtan.
-Ok, hasra fekdj. –nevette el magt. Miutn megtettem amit mondott, flm trdelt, s elkezdte masszrozni a htamat.
-Ez nagyon jl esik. –mormoltam a prnba.
-Ht igen. –nevette el magt ismt. Nem tudtam hogyan csinlja. Neki mindig jkedve van. –Nem baj ha rd lk?
-Nem. –rztam meg a fejem. -Krdezhetek valamit? –szlaltam meg pr perc nmasg utn.
-Persze. –vgta r, s gyengdebben masszrozott tovbb.
-Tom, szerinted csnya vagyok?
-Ez meg milyen krds?
-Megltszik rajtam, hogy most szltem? –nztem r a vllam felett.
-Itt egy kicsit igen. –hajolt hozzm kzelebb, s a kezt a derekamra tette.
-Tudtam. –stttem le a szememet, s elfordtottam a tekintetemet.
-De ha engem krdezel… –nylt a kezvel az llam al, s maga fel fordtotta. –Ez csak mg vonzbb tesz. –cskolt meg gyengden. Nem is igazn csk volt, inkbb egy szenvedlyes szjra puszi.
-Sziasztok. –lpett be Bill Tom szobjba.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
