|
9.rész | A buli estéje
Este 9-re mentünk a klubba, dübörgött a zene és a táncparkett is tömve volt már. Renyn fekete miniszoknya, ujjatlan felső, piros fűzővel, és egy térdig érő csizma volt.
Rajtam egy fekete szakadt farmer gatya tele lánccal, fekete póló, fekete bőrdzsekivel és fekete deszkás cipővel. Odaültünk a pulthoz és rendeltünk két jó erős piát. Amíg vártunk az italokra, körbejártattuk a szemünket a klubban, hátha látunk is valami jó pasit.
-Jaj ne!-bukott ki Renyből. -Billék!
-Mi? Pont itt, na nee!-keseredtem el. -Én elmegyek!
-Ne, Ági! Ne hagyjuk, hogy elrontsák az esténket!
-Tudod mit? Igazad van!...Itt vannak az italok, üljünk ahoz az asztalhoz! Igyuk meg a piát, utána keressünk két jó pasit és bulizzunk! -modtam a tervet. Fogtuk a poharakat és odamentünk az asztalhoz.
-Mindjárt jövök, kimegyek a mosdóba...megigazítom a sminkem! -mondtam.
-Ok, megyek én is! -csatlakozott Reny, utána megkerestük a mosdót. Pár perc múlva döbbenten néztünk az asztalunk felé, ahol Bill és Tom ácsorgott. Odamentünk és levegőnek nézve őket, leültünk.
-Lányok, leülhetünk? -kérdete félénken Bill.
-Nem! -hangzott a válasz. -Ez egy csajos nap, semmi keresnivalótok itt! -mondta Reny.
-Nézd Reny, az ott elég helyes, nem? -mutattam el Billék mellett.
-Nyomás kislány, hálózd be! -bíztatott barátnőm.
-Mi? Ne! -tiltakozott Tom. -Ági... -szólt utánam.
-Hagyd...nem szólhatsz bele, hogy mit csinál! -Reny.
-Dehogynem! -jelentette ki dühösen Tom és utánam iramodott. Épp átöleltem tánc közben azt a helyes fiút, amikor azt éreztem, hogy valaki hátulról átölel a derekamnál és elhúz onnan. Megfordultam és szemben találtam magam Tommal. Még mindig ölelt és egyre csak csökkent köztünk a távolság. Megint azt éreztem...azt a bizsergető érzést. Megint megszólalt az a belső hang "Gyerünk csókold meg, mire vársz még? Kell a csókja!"-visszhangzott a fejemben. De mielőtt bármit is tehettem volna, Tom közelebb húzott magához és megcsókolt. Majd kiugrott a szívem, átakartam ölelni és örökre úgy maradni, de mintha más irányította volna a testem. Nem mozdultam,csak hagytam, hagy csókoljon, hisz ez az amire vágytam...
-Ne! -húzódtam mégis hátrébb, sarkon fordultam és a bárpulthoz siettem. -Valami erőset! -mondtam a putosnak. Ekkor megint éreztem egy kezet a derekamon. Titkon reméltem, hogy Tom az, de amikor hátrafordultam csalódnom kellett. Egy részeg pasi volt. Elkezdett tapizni és a raktár felé taszított. Nekilökött a falnak és csókolgatni kezdte a nyakam. -Ne! Hagyj! Kérlek engedj el! Valaki!
Erre az az alak megütött, amitől a földre estem. Az arcom fogtam és sírtam. "Valaki segítsen már!"
<<közben Renyéknél...>>
-Reny...most mi bajotok van? -faggatózott Bill.
-Már megmondtuk...csajos nap...de ti folyton felbukkantok!
-Inkább csak önzők vagytok! -kelt ki magából Bill. -Szeretlek! De te mindig csak elutasítasz! Csak magadra tudsz gondolni! Nem is tudom mi tetszik benned! -ordította.
-Igen? Így állunk? Bocs, hogy egy napot a barátnőmmel akartam tölteni! Mekkora egy önző dög vagyok! -fakadt ki Reny, feállt, hogy elmenjen, de Bill nem hagyta, megfogta a kezét és ott tartotta. -Hagyj! Csak ma hagyj! -sírt Reny, majd elrántotta a kezét és eltünt onnan...
-Tom!!! -üvöltöttem ,de hiába. Ekkor az a pasi a karomnál fogva felráncigált. Megint közeledett, kiszívta a nyakam. -Áá ez fáj! -kiabáltam, ahogy ezt kimondtam, abbahagyta. Mintha valaki arrébb tobta volna, akkora lendülettel. Ott ahol az előbb az erőszakoskodó, ott most Tom állt. Potyogtak a könnyeim, nem tudtam hova tenni az előbb történteket. A térdem összecsuklott, csak ültem a földön és sírtam. Még mindig éreztem az ütés csípését az arcomon. Felhúztam a térdeimet és ráhajtottam a fejem.
-Jól vagy? -ült le mellém megmentőm.
-Te hogy lennél, ha valaki megakarna erőszakolni? -szipogtam.
-Hát... -kezdte Tom és egy alattomos vigyor ült ki az arcára.
-Hihetetlen, hogy még ilyenkor sem tudsz komoly maradni! -felálltam és otthagytam. "Hogy lehet valaki ekkora tapló?" -gondoltam miközben a mosdó felé vettem az irányt. "Remélem Reny jobban szórakozik mint én..." Bementem a mosdóba, megmostam az arcom. Leültem a földre és sírtam. Ekkor zokogást hallottam az egyik fülkéből.
-Van itt valaki? -kérdeztem hangosan, de választ nem kaptam. Benyitottam az első fülkébe, mert onnan hallottam a sírást.
-Reny! Mi történt? -öleltem át.
-Bill...Leordított, hogy önző vagyok, mert veled akartam lenni! -mesélte. -Ági...hiszen te is sírsz! T-történt valmi?
-Egy alak...megakart erőszakolni...Tom mentett meg! De...utána mindent elszúrt! -szipogtam.
-Hazamegyünk? -ajánlotta fel Reny.
-Nem! Nem akarok! Arról volt szó, hogy nem rontják el az esténket! Na gyere...igazítsuk meg a sminkünket és irány vissza!
-Oké!
Pár perc múlva visszamentünk az asztalunkhoz. Billéket sehol nem láttuk, talán belátták, hogy semmi keresnivalójuk ma itt. Éjfél körül értünk vissza a szállodába, hullafáradtan. A szobánkhoz érve nagy meglepetés ért minket. Bill és Tom ott aludt a szobánk előtt a földön.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
